Azt mondják, hogy “befejezni egy könyvet olyan, mint kivinni egy gyereket az udvarra és lepuffantani”. Durva hasonlat, nem? :-/ De bizony sokszor találó.
Dolgozol valamin teljes erőbedobással. Végül megvalósul és… akkor ott van az üresség. Hajtottam, megcsináltam, lement és most VÉGE.
Nos hát az én munkámban is előfordulhat ilyen a vállalkozás kapcsán persze, DE amikor “KÓCSOLOK”, akkor a munkám eredménye éppenhogy valaminek a kezdete az Ügyfeleim számára. Így aztán nekem is az, hiszen hallok róluk később is. Alkalmam nyílik megismerni, hogy milyen változásokat élnek meg, amikor elindulnak az önmaguk számára kijelölt úton.
Micsoda felemelő érzés! 🙂
Már tudják, hogy mi miért történt!
Már értik, hogy hova vezették magukat és
hogy mivel akarnak foglalkozni,
miben élik meg önmagukat teljesen!! 🙂
Ne áltasd magad azzal, hogy mindig könnyebb is nekik, mint korábban volt! 😉
Van, hogy éppenséggel több munkát, több energiát igényel az új út, de ezt VÉGRE ÖRÖMMEL és ELÉGEDETTEN csinálják! Nnna… és hát ez óriási különbség! 🙂 😉

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.